Hali, itt az interneten Lexinek, vagy Hátteknek szólítanak, de a tisztességes nevem Petra. Üdvözöllek a kis főhadiszállásomon!

Huszonnégy éves furalány vagyok, egy csomó otthonülős, bloggerbarát tevékenységgel, mint zenélés, írás, gamelés, meg szerintem most már a Wikipédia-függőségemet is nyugodtan nevezhetem hobbinak.

Szabadidőmben egy Twitch csatornát futtatok, illetve nyolc éve dolgozom egy történeten, ami mára már nagyon hozzám nőtt, és eltökélt szándékommá vált, hogy a lehető legtöbbet hozhassam ki belőle.

Ez a blog az otthona ennek a regénynek, és egyben egy hely, ahol megörökíthetem apró kis kalandjaimat, gondolataimat – mert ilyen elfoglaltságok mellett kész kaland, ami néha lezajlik a fejemben.

Barangolj bátran, és érezd jól magad!

“Az emberek nagy része, ha meglát egy tárgyat, nem érez késztetést arra, hogy alaposan megvizsgálja. Hogy ez a “mindent a szemnek”-elvnek, vagy az elkényelmesedésre való hajlamunknak köszönhető-e, nem tudom… A lényeg, hogy igyekszünk minél hamarabb nevén nevezni mindent, ami új, vagy a megszokottól eltérő.” //Synus//

Synus – Huszonharmadik Fejezet

Synus – Huszonharmadik Fejezet

“Kezem megállt az érzékelő pad felett. Ez biztosan csapda. Túl könnyen ment. Két eshetőséget tartottam valószínűleg: vagy zárt ajtókon kopogtatok, és erről a gépről nem lehet elérni a külvilágot, vagy valamivel nagyon csúnyán meg fogom ütni a bokámat.

De aki szökni akar, annak pont ilyen nehéz döntéseket kell meghoznia.”

Synus – Huszonkettedik Fejezet

Synus – Huszonkettedik Fejezet

Valamit talált
Valamit, amitől egy röpke pillanatra csak az auráját kettéhasító, elemi félelem létezett számára.

Adathalászok

Adathalászok

“– A megérzéseid rendben voltak – mondta Jenny, és leült a forró kőre a férfi mellé. – Halottak vannak, de az, akit kerestünk, nincs köztük.

– Még öt csontváz kiásásra vár – felelte füstös baritonján. – Abból az egyik egy tiszta lelkűé. “

Mi vagyunk az írók, akik azt mondják, hogy NI!

Kreatívak, szabadok, nagy a szánk, és nem kenyerünk az elitista furkálódás, a céltalan reklámáradat, vagy az értelmetlen cenzúra. Mi csak azt akarjuk csinálni, amihez a legjobban értünk, és amit a legjobban szeretünk: dolgozni a történetünkön.

Ha Te is az az író vagy, aki inkább az írással, világ- és karakteralkotással foglalkozna, lehetőleg barátságos, kötetlen keretek között, szívesen látunk a csoportunkban! Katt a képre!

Ja, és ne feledd a rekettyést!

Hogyan NE hirdesd az alkotásodat?

Hogyan NE hirdesd az alkotásodat?

Az internetes közösségi felületek tele vannak hirdetési lehetőségekkel, amiknek java ugyan elég meddő lehetőség a túltelítettség és az érdektelenség miatt, de még mindig több a semminél, és a megfelelő időzítéssel, egy jól összedobott reklámanyaggal, vagy csak egy szerencsés témaválasztással még a legzsúfoltabb csoportokban is potenciális olvasókra lehet lelni. Na, ez a bejegyzés nem erről fog szólni, mert még én is keresem a jó módszereket, és sokkal többet tudok beszélni egyelőre a szarvashibákról, mint a tuti biztos reklámanyagok titkáról.

2018 legjei – Évértékelő

2018 legjei – Évértékelő

2018 a drasztikus változásokról és a fejlődésről szólt. Januárban a depresszióm soha nem látott mélységeket öltött, majd miután két dolgot gyökerestül kiirtottam az életemből nem csak gyógyulni kezdtem, de a mindennapjaim is átalakultak. Elképesztően színes év volt, és ahogy visszagondolok a hónapokra és próbálom összeszedni 2018 legfontosabb pillanatait, úgy érzem, mintha két év sűrűsödött volna bele 365 napba.